A Jászai Mari Színház igazgatójával a tatabányai MOST FESZT utolsó napján beszélgettünk. Nemcsak a fesztiválról.

Megtudtuk tőle, hogy kinek az ötlete volt a monodrámák és stúdióelőadások fesztiválja, miért nincsen fesztiválkocsma, és mik a legutóbbi rendezvény tapasztalatai. (A mi tapasztalatainkról itt és itt olvashattak.) 

Crespo Rodrigo (forrás: Jászai Mari Színház)

Körülbelül három évvel ezelőtt vettem észre, hogy jó színház van Tatabányán. Te mikor szereztél róla tudomást?

Örülök, ha úgy gondolod, jó színház van Tatabányán. Ez egy fiatal város egy fiatal színházzal, és az eddigi összes igazgató munkája benne van abban, ahol most tartunk, hiszen mindegyik eddigi vezetőnek sikerült egyfajta színházi műhelyt létrehoznia. Úgy érzem, nekünk is sikerült megcsinálni a magunkét, ennek alapja pedig elsősorban az, hogy a 2014/2015-ös évadban először lett önálló társulata a színháznak. A színház épülete teljes felújításon esett át 2009-ben, és azóta is sokat fejlesztettünk. Kezdetektől népszínházi arculatot alakítottunk ki, ami a mi felfogásunkban nem egy leegyszerűsített színházat jelent, hanem műfaji sokszínűséget. Ha az idei évadot megnézed, látható az az út, amit ez a színház bejárt 2011-től

Kinek az ötlete volt a MOST FESZT?

Az enyém. Öt évvel ezelőtt, amikor belevágtunk, már nem volt ilyen tematikájú fesztivál Magyarországon, és úgy éreztük, hogy a színház adottságai és terei erre alkalmasak. Ezért gondoltuk, hogy életre hívjuk ezt a fesztivált, kifejezetten a monodrámák és stúdiószínházi előadások számára, és ezen belül is kizárólag a vidéki színházak, a határon túli teátrumok és a független alkotócsoportok előadásaira koncentrálva. Szerettem volna teljesebbé tenni a színházi kínálatot Tatabányán, és úgy éreztem, hogy a közönségünkben is megvan a fogadókészség az ilyen típusú előadásokra. Azóta ráadásul be is bizonyosodott, hogy amilyen sokszínű a fesztiválprogram, ízlését tekintve olyan sokszínű a fesztiválközönségünk is.

Mi magyarázza azt a döntést, hogy a budapesti kőszínházak nagy monodrámái nem szerepelnek a programban?

A fesztivál egyik célja, hogy kifejezetten olyan produkciókat és alkotóműhelyeket mutassunk meg, akiket amúgy kevesebben látnának. Talán nem kell magyaráznom, hogy Budapesten több évadon keresztül tudnak menni ezek az előadások, míg vidéken és a kisebb társulatoknál általában egy évadot futnak, és akkor is kevés előadásszámmal. Így ezeknek a produkcióknak nagyon komoly lehetőséget jelent, hogy egy kifejezetten a számukra létrehozott tematikus fesztiválon is megmutatkozhatnak. Az pedig külön érték, hogy monodrámák és stúdiószínházi előadások kapcsán ezt a fajta színházi minőséget is megismerheti a közönségünk.

Alaine - Ideje a meghalásnak - a fesztivál legjobb monodrámája

Kezdetektől fogva videók alapján választjátok ki az előadásokat?

Hárman válogatunk a fesztiválra, mindannyian a jászais színházi elfoglaltságunk mellett. Könnyen belátható, hogy az idei 70 jelölt előadást egyszerűen lehetetlenség lett volna az eredeti játszási helyszíneken végignézni. Mi azért nem szeretnénk felkért válogatókkal dolgozni, mert nem csak a szervezői vagyunk a fesztiválnak, hanem igazán a szívügyünk, hogy milyen előadások kerülnek be a programba. Nem szívesen bíznánk rá más ember ízlésére a válogatást. Arról nem is beszélve, hogy a közönségünket nálunk jobban azt hiszem, senki nem ismeri.

Idén már a zsűrit is ti választottátok, és nem a szakmai szervezetek, valamint a Művészeti Akadémia jelölte azokat. Ennek mi az oka?

Igen, eddig a Magyar Színházi Társaság, a Magyar Teátrumi Társaság, a Színházi Kritikusok Céhe és a Magyar Művészeti Akadémia delegált zsűritagokat. Többször azt éreztem, hogy ez a zsűrizés édes teher, de azért teher volt. Ezért gondoltunk arra, hogy az idei évtől mi magunk kérünk fel zsűritagokat: Molnár Piroskát, Gyarmati Katát és téged. A felsorolásból látható, hogy a színház legkülönbözőbb területeiről sikerült felkérni benneteket.

Volt olyan, amikor az elküldött videofelvételhez képest élőben nagyon más lett egy előadás?

Nem. Videófelvételen is pontosan látható, hogy egy előadás jó vagy nem. Az élő színház egy felvételhez képest természetesen mindig jóval több. Ezért színház!

Négy nap nyolc előadása után milyennek érzed az idei fesztivált?

Évről évre azt érezzük, hogy egyre nagyobb várakozás előzi meg a fesztivált, és jó érzés, hogy a közönség milyen aktív figyelemmel kíséri az előadásokat. A válogatás milyenségén természetesen mindig lehet vitatkozni, azon azonban, ahogy a közönség fogadja ezeket a produkciókat, színészeket és alkotókat, azt hiszem, nem!

Nekem a színházi szakma és az újságírók, kritikusok hiányoznak. Ők miért nincsenek itt?

Ez a fesztivál elsősorban a tatabányai közönségnek szól. Természetesen nagyon örülünk, ha a szakmából is jönnek az őket érdeklő előadásokra, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a játszóhelyeink adottságai miatt kevesen férnek be, és ha hatvan nézőből húsz a szakmát képviseli, akkor a közönség ki lenne szorítva. A szervezésünk a legtöbb előadás esetén így is várólistával dolgozik.

Woyzeck - a legjobb stúdióelőadás

És még egy híja van a fesztiválnak: a fesztiválkocsma.

Ha a társulatok itt tudnának maradni, lenne fesztiválkocsma. De jellemzően mindenki rohan vissza az anyaszínházába, mert másnap előadása vagy próbája van. Arról nem is beszélve, hogy a fesztivál költségvetése nem teszi lehetővé, hogy öt napon keresztül szállást biztosítsunk a vendégül látott társulatoknak. A fesztiválkocsma jellegéből adódóan elsősorban a fesztiválon szereplőknek lenne jó találkozási pont. A közönségnek viszont kiegészítő programként gasztroprogramot, közönségtalálkozót, kiállítást és koncertet kínálunk.

Azt vettem észre, hogy elég idősek a nézőitek.  

A közönségtalálkozókon viszont egyértelműen kiderült, hogy a nézőink  nagyon jól hangolódnak a fiatal művészekre. A közönség elidősödésének problémájával nem csak a MOST FESZT vagy a Jászai Mari Színház, hanem a színházak nagy többsége küzd. Ez a kérdés pedig messze túlmutat a MOST FESZT szervezésén.

Valóban meglepően értő hozzászólásaik voltak a közönségtalálkozón, nem voltak olyan kérdések, hogyan lehet ennyi szöveget megtanulni és milyen színésznek enni.

Ez nekem nem meglepetés. A MOST FESZT közönségtalálkozóin már nem fordulnak elő ilyen kérdések, ahogyan egyébként a repertoár előadásaink közönségtalálkozóin sem. Az az együtt gondolkodás, ami a nézőink és a Jászai kapcsolatát jellemzi, a közönségtalálkozókon is látszik.

2020-ban lejár a vezetői mandátumod. Fogsz pályázni?

Jelenleg magamban és a társulatban is érzem az ehhez szükséges erőt, úgyhogy igen.

Ismerünk jobboldali vezetésű városokat, például Pécset vagy éppen Zalaegerszeget, ahol a városvezetés vagy a Fidesz beleszól a színházak szakmai munkájába is, és politikai lojalitást követelnek meg. Tatabánya az egyik legjobboldalibb nagyváros. Nálatok ilyesmi nem fordult elő?

Ilyen nálunk sosem volt. Minden az én felelősségem, és ebbe senki nem szól bele fentről.

Török Ákos

Kapcsolódó cikkek

MOST Fesztivál 1 - 2. nap – Dramaturggal és anélkül
MOST FESZT 3-5. nap – A legjobbak vitán felül azok