A zöldekkel folytatottak folytatása
Sólyom Bátor Pacsker-nek:
A fenntarthatóság alatt, gondolom, a fenntartható fejlődésre gondolsz. Ettől viszont ki vagyok bukva, mert egyáltalán nem értéknövekedés az, amit fejlődésnek nevezünk a felvilágosodás nagy aggyalult trendje miatt. Nemhogy nem cél a változás (fejlődés), de egy olyan változás, ami láthatóan (és igazad van ebben) rossz következményekkel, hangulattal, atmoszférával járt, az semmiféle módon nem lehet cél.
Amikor zöldek igent mondanak valamiféle fenntartható fejlődésnek, akkor saját filozófiájukat árulják el.
Pacsker:
A felvilágosodás kritikáját megoldották már az ökók. Komoly ember már nem hihet a felvilágos programjában, ezt mi is tudjuk.
A fenntarthatóság mára egy trendi topik lett. Mert ugyebár a fogyasztást is fenn lehet tartani... Fenntartható fogyasztás, sok zöld így gondolkodik, amikor jószándékkal megveszi az energiatakarékos izzót...
Ajánlom figyelmedbe Claus Edert, M. Sandelt és hasonló kommunitárius politikai filozófusokat.
A liberalizmus legnagyobb hibája az, hogy megfosztja az egyént céljaitól. Egy igazi liberális azt gondolja, hogy az egyén ott van a nagy semmiben és képes magának, magától célt választani.
Nem, ugyanis vannak kötött indentitások. A szerep adott, az identitás változik. Ez a lényeg.
Nem értelek, te bigott reakciós vagy, vagy kozervatív, esetleg anarchista?
Gondolod, hogy ez az a blog ahol populista módon használunk fogalmakat?
Hát nem épp mi hangsúlyozzuk minden posztban és Lányi videókra mutogatva, hogy mi a valódi fenntarthatóság? Imádom az Izmael című könyvet. Elég fenntarthatóra sikeredett! :D
Miért támadsz ennyire és akarod úgy bemutatni a szavainkat, mint ha nem épp ezt tanulnánk és nem épp szakemberek lennénk? Úgy értem ez nem egy alaptalan levegőbe lógó "most a zöld a menő, legyen ez a napi szar" blog.
Szívesen válaszolunk a kérdéseidre, de nem értem miért így teszed fel. Milyen feltételezés hogy "tudatlanok vagyunk és épp eláruljuk a saját filozófiánkat"?
Sólyom Bátor: Ez a lendület, amit érzel bennem ugyanúgy jó lélekből jön, ahogy a te szavaid is (kivéve a letiltósat :-)). Kultúrharag van még bennem, ahogy benned is. Ez a blog egy nagyon-nagyon magas színvonalú (és ha én mondom, elhiheted, mert szerkesztettem már két országos szinten is elismert online újságot. Ezt nem vitatom, ahogy a Te elhivatottságodat sem. A kritikám éppen azért ér jogosan Téged, mert Te egyértelműen profi vagy, és így minden ökológiai profizmus (vagy profi ökologizmus :-)) hibáját hordozod. És azért beszélek Veled, mert Veled jó erről beszélni.
Az alapvető hiba az alapelveket érinti, az egész szemléletetek filozófiai alapját. Hozzáteszem, maga a természettudomány, ahogy van, elfelejtette, hogy a szkepszisből épült ki, és hogy csak addig igaz egy fizikai törvény (hát, még egy biológiai, és a szociológiairól nem is beszélek), amíg a tapasztalat igazolja. Nem igaz a Newtoni mechanika, de ezt senki nem mondja el az iskolában.
A zöldek szemlélete (legyen az populista vagy professzionális) abból indul ki, hogy az, amit eddig tapasztaltunk, általánosan és örökké igaz. Hogy holnap is felkel a nap. Ám ez semmiféle formában nem igaz. Nem arra gondolok, hogy valami űrgebasz miatt felrobban, hanem egyszerűen arra, hogy egyik pillanatról a másikra a Nap egy hatalmas elefánttá változik vagy éppen a gravitáció taszítóerővé válik. Ha Te megvizsgáltál (és szerintem, Te megvizsgáltál) egy kis ökoszisztémát, ahol a méhek kivonásával leállt az élet, sosem mondhatod, hogy holnap ne éppen a lótetű lesz az, amely felmászik szép lassan a virágokra és meghempergőzik a pollenfürdőben. Ez nagy általánosságban.
Konkrétan, pedig nem lehet egyszerre azt állítani, hogy az ember és az állatok egyenlő súllyal tagjai egy rendszernek, miközben azzal érveltek, hogy az állatok léte az ember számára is hasznos, és amiatt kell vigyázni rájuk. Erre mondom, hogy ugyanaz a logika, ami azoké, akik egy ilyen összevetésben az emberek javára döntenek.
Nektek azt illene mondanotok, hogy a világ egyben az, ami, és ha ebből elveszünk embert, állatot, akkor az a világ már sosem lesz ugyanolyan, és minél több állatot veszünk el, annál kevesebb szín, érzés, tapasztalat (és ennivaló) marad a számunkra.
A természet, azt gondolom, értünk van, bár csak abban az értelemben, hogy vadőrként ehetünk belőle. Aki egyetlen kutyát megkínoz, meg kéne kínozni, azt mondom. Aki lovat öl le kegyetlenségből, azt emberölés szintjén büntetném.
A fenntarthatóság alatt, gondolom, a fenntartható fejlődésre gondolsz. Ettől viszont ki vagyok bukva, mert egyáltalán nem értéknövekedés az, amit fejlődésnek nevezünk a felvilágosodás nagy aggyalult trendje miatt. Nemhogy nem cél a változás (fejlődés), de egy olyan változás, ami láthatóan (és igazad van ebben) rossz következményekkel, hangulattal, atmoszférával járt, az semmiféle módon nem lehet cél.
Amikor zöldek igent mondanak valamiféle fenntartható fejlődésnek, akkor saját filozófiájukat árulják el.
Pacsker:A felvilágosodás kritikáját megoldották már az ökók. Komoly ember már nem hihet a felvilágos programjában, ezt mi is tudjuk.
A fenntarthatóság mára egy trendi topik lett. Mert ugyebár a fogyasztást is fenn lehet tartani... Fenntartható fogyasztás, sok zöld így gondolkodik, amikor jószándékkal megveszi az energiatakarékos izzót...
Ajánlom figyelmedbe Claus Edert, M. Sandelt és hasonló kommunitárius politikai filozófusokat.
A liberalizmus legnagyobb hibája az, hogy megfosztja az egyént céljaitól. Egy igazi liberális azt gondolja, hogy az egyén ott van a nagy semmiben és képes magának, magától célt választani.
Nem, ugyanis vannak kötött indentitások. A szerep adott, az identitás változik. Ez a lényeg.
Nem értelek, te bigott reakciós vagy, vagy kozervatív, esetleg anarchista?
Gondolod, hogy ez az a blog ahol populista módon használunk fogalmakat?
Hát nem épp mi hangsúlyozzuk minden posztban és Lányi videókra mutogatva, hogy mi a valódi fenntarthatóság? Imádom az Izmael című könyvet. Elég fenntarthatóra sikeredett! :D
Miért támadsz ennyire és akarod úgy bemutatni a szavainkat, mint ha nem épp ezt tanulnánk és nem épp szakemberek lennénk? Úgy értem ez nem egy alaptalan levegőbe lógó "most a zöld a menő, legyen ez a napi szar" blog.
Szívesen válaszolunk a kérdéseidre, de nem értem miért így teszed fel. Milyen feltételezés hogy "tudatlanok vagyunk és épp eláruljuk a saját filozófiánkat"?
Sólyom Bátor: Ez a lendület, amit érzel bennem ugyanúgy jó lélekből jön, ahogy a te szavaid is (kivéve a letiltósat :-)). Kultúrharag van még bennem, ahogy benned is. Ez a blog egy nagyon-nagyon magas színvonalú (és ha én mondom, elhiheted, mert szerkesztettem már két országos szinten is elismert online újságot. Ezt nem vitatom, ahogy a Te elhivatottságodat sem. A kritikám éppen azért ér jogosan Téged, mert Te egyértelműen profi vagy, és így minden ökológiai profizmus (vagy profi ökologizmus :-)) hibáját hordozod. És azért beszélek Veled, mert Veled jó erről beszélni.
Az alapvető hiba az alapelveket érinti, az egész szemléletetek filozófiai alapját. Hozzáteszem, maga a természettudomány, ahogy van, elfelejtette, hogy a szkepszisből épült ki, és hogy csak addig igaz egy fizikai törvény (hát, még egy biológiai, és a szociológiairól nem is beszélek), amíg a tapasztalat igazolja. Nem igaz a Newtoni mechanika, de ezt senki nem mondja el az iskolában.
A zöldek szemlélete (legyen az populista vagy professzionális) abból indul ki, hogy az, amit eddig tapasztaltunk, általánosan és örökké igaz. Hogy holnap is felkel a nap. Ám ez semmiféle formában nem igaz. Nem arra gondolok, hogy valami űrgebasz miatt felrobban, hanem egyszerűen arra, hogy egyik pillanatról a másikra a Nap egy hatalmas elefánttá változik vagy éppen a gravitáció taszítóerővé válik. Ha Te megvizsgáltál (és szerintem, Te megvizsgáltál) egy kis ökoszisztémát, ahol a méhek kivonásával leállt az élet, sosem mondhatod, hogy holnap ne éppen a lótetű lesz az, amely felmászik szép lassan a virágokra és meghempergőzik a pollenfürdőben. Ez nagy általánosságban.
Konkrétan, pedig nem lehet egyszerre azt állítani, hogy az ember és az állatok egyenlő súllyal tagjai egy rendszernek, miközben azzal érveltek, hogy az állatok léte az ember számára is hasznos, és amiatt kell vigyázni rájuk. Erre mondom, hogy ugyanaz a logika, ami azoké, akik egy ilyen összevetésben az emberek javára döntenek.
Nektek azt illene mondanotok, hogy a világ egyben az, ami, és ha ebből elveszünk embert, állatot, akkor az a világ már sosem lesz ugyanolyan, és minél több állatot veszünk el, annál kevesebb szín, érzés, tapasztalat (és ennivaló) marad a számunkra.
A természet, azt gondolom, értünk van, bár csak abban az értelemben, hogy vadőrként ehetünk belőle. Aki egyetlen kutyát megkínoz, meg kéne kínozni, azt mondom. Aki lovat öl le kegyetlenségből, azt emberölés szintjén büntetném.
Nem mindegy, hogy melyik dobozba raksz engem? Anarchista, mit tudom én mi. Erre mondtam, hogy én nem vagyok egy ügyű. Amiről, és a hogy beszélek, az, szerintem, világos és önmagával összhangban van.
Pacsker:
Köszönöm válaszod.
Mi az a hiba ami egész szemléletünk filozófiai alapját érinti?
Az hogy miből indulhatunk ki, egy elég régóta tartó megfigyelés alapján alakult ki. Persze minden csak valószínűség, de ezért tudnak elég valószínűek, vagy nagyon valószínűtlenek lenni a dolgok. Lótetű nem fog virágot porozni, esetleg több tízezer év evolúciós munkája folytán, ha úgy alakul a természet. Mondhatom, hogy nem fog: nincs az az isten, nincs az a természeti folyamat, nincs az a törvény, ami ezt eredményezné. Az ember tud helyettesíteni folyamatokat, tud dönteni, vészhelyzetben máshogy viselkedni, de egy állat nem képe s belé kódolt viselkedéseken önnön döntéséből változtatni. A lótetűnek ásókarmai helyett nem lesz sárga színre érzékeny szeme és virágpor emésztő nyála máról holnapra. A nap sem lesz elefánt. Azért ennyire még a húrelmélet sem relativizálja az univerzumot :D.
Konkrétan, pedig nem lehet egyszerre azt állítani, hogy az ember és az állatok egyenlő súllyal tagjai egy rendszernek, miközben azzal érveltek, hogy az állatok léte az ember számára is hasznos, és amiatt kell vigyázni rájuk."
Szerintem lehet. A TERMÉSZET MEGÉRTÉSE VAGY A MEGÉRTÉS TERMÉSZETE? című fejezetet ajánlom innen: www.kia.hu/konyvtar/tartalom/t81.htm (Már nem lehet kapni, csak könyvtárakban található meg sajnos.)
Nektek azt illene mondanotok, hogy a világ egyben az, ami, és ha ebből elveszünk embert, állatot, akkor az a világ már sosem lesz ugyanolyan"
de állatok nélkül az embernek nem lesz ugyanolyan (élhető), viszont az állatoknak ember nélkül (egy idő után) ugyanolyan tiszta és élhető lesz, (csak az ember nem lesz ott hogy megtapasztalja a tudatával hogy él abban a világban)...
Köszönöm válaszod.
Mi az a hiba ami egész szemléletünk filozófiai alapját érinti?
Az hogy miből indulhatunk ki, egy elég régóta tartó megfigyelés alapján alakult ki. Persze minden csak valószínűség, de ezért tudnak elég valószínűek, vagy nagyon valószínűtlenek lenni a dolgok. Lótetű nem fog virágot porozni, esetleg több tízezer év evolúciós munkája folytán, ha úgy alakul a természet. Mondhatom, hogy nem fog: nincs az az isten, nincs az a természeti folyamat, nincs az a törvény, ami ezt eredményezné. Az ember tud helyettesíteni folyamatokat, tud dönteni, vészhelyzetben máshogy viselkedni, de egy állat nem képe s belé kódolt viselkedéseken önnön döntéséből változtatni. A lótetűnek ásókarmai helyett nem lesz sárga színre érzékeny szeme és virágpor emésztő nyála máról holnapra. A nap sem lesz elefánt. Azért ennyire még a húrelmélet sem relativizálja az univerzumot :D.
Konkrétan, pedig nem lehet egyszerre azt állítani, hogy az ember és az állatok egyenlő súllyal tagjai egy rendszernek, miközben azzal érveltek, hogy az állatok léte az ember számára is hasznos, és amiatt kell vigyázni rájuk."
Szerintem lehet. A TERMÉSZET MEGÉRTÉSE VAGY A MEGÉRTÉS TERMÉSZETE? című fejezetet ajánlom innen: www.kia.hu/konyvtar/tartalom/t81.htm (Már nem lehet kapni, csak könyvtárakban található meg sajnos.)
Nektek azt illene mondanotok, hogy a világ egyben az, ami, és ha ebből elveszünk embert, állatot, akkor az a világ már sosem lesz ugyanolyan"
de állatok nélkül az embernek nem lesz ugyanolyan (élhető), viszont az állatoknak ember nélkül (egy idő után) ugyanolyan tiszta és élhető lesz, (csak az ember nem lesz ott hogy megtapasztalja a tudatával hogy él abban a világban)...
