Az előítéletek eredése és a természetvédelem
Egy sas-hegyi házaspár két gyermeke mellett dolgozom gyermekültetőként, gyermek játszatóként, egy 9 hónapos és egy 3,5 éves fiú mellett. Apa Szegeden milliárdos kereskedi, ez az ötödik házassága, korombeli., a családi ház az a bizonyos 400 millió feletti kategória. Ma azt játszottuk a kertben a 3,5 éves sráccal, hogy ő D’Artagnan és pedig valamilyen francia (nem tudom leírni a nevét, ezért ködösítek). Mondom, ha csak eszeveszetten támadsz, akkor el tudom venni a kardodat, mire ő azt mondja, hogy a bíboros nem tudja elvenni a kardot. Miért, kérdezem, mert cigány, mondja ő. Kétszer is visszakérdeztem, mert nem voltam biztos benne, hogy jól hallottam, hogy a parasztszármazású muskétás nem, de a katolikus bíboros cigány?Már tegnap volt egy menetem vele, amikor azt látom, hogy a bokrokat aprítja a kardjával, az egyébként elképesztően agresszív és intelligens gyerek. Akkor abban maradtunk, hogy nem bántja a bokrokat, mert bár virágot valószínűleg nem hoznak, de mégis szépek ebben a kertben. Ma egy kis ültetett virágkompozíciót láttam meg a kertben, mellette leszabdalt, sárga virágszirmokkal. Ezt ki csinálta, kérdem, mire ő, hogy lekaszabolta őket, mire én, hogy te levágtad ezeket a virágszirmokat, kérdem. Ekkor már az sem zavart, hogy a szomszéd családi ház egész kerti partija minket figyel, és azt mondtam, hogy akkor ennyi volt mára a kardozás, irány befelé, ezeket a virágokat az a fiú ültette nektek, aki játszani szokott veled, és azért ültette, hogy nektek legyen miben gyönyörködnötök. Mire azt mondta, hogy neki nem tetszettek, mire én, hogy nekem például igen, és nagyon rossz látnom, hogy ezek a virágok tegnap még éltek, és ma már nem élnek. Azt meg lehet fizetni a kertésznek, hogy ültessen nektek szép virágokat, de azt nem, hogy azt valaki szándékosan tönkretegye.
Aztán bementünk, lefektettem, és minden szándékoltság nélkül a Ha én rózsa volnék-ot énekeltem, aztán már ezen felbuzdulva, a Kertész leszek-et, és Ő megígérte, hogy ezt soha többé nem fogja csinálni. Majd kérte, hogy elalvás előtt énekeljem neki a sárkányosat, de ne a Paffot. És a Süsüvel is eljutottunk oda, hogy Ó, ha rózsabimbó lehetnék.
Apja ért haza előbb, aki hétvégére érkezett, és mondtam neki, mi történt, kérdeztem, mi legyen, mert végül is ez az udvar az Övé, ha Ő úgy gondolja, hogy a gyerek kaszabolhatja a bokrokat, akkor én sem tehetek ez ellen. Azt mondta, nagyon helyesen tettem, ebben a tekintetben (is) legyek vele nyugodtan szigorú.
Nem tudom, mennyire voltam világos most. Előítélet, hogy a romák rosszak, ahogy az is, hogy a budai oldalon lakó újgazdagok rasszisták, de az is, hogy ugyanők leszarnak mindent. Az előítéletekre szükség van, azok nélkül megismerés nem lehetséges, hiszen akkor minden egyes ember egyenként kéne felfognunk pontról pontra, hogy egyáltalán engedjük vele lenni a gyermekünket kettesben. Előítélet, hogy a bébiszitterek nem fojtják meg a rájuk bízott gyermekeket. De még az sem lenne elég, hogy valakit megismerjünk, mert bárki változhat bármerre, hogy ennek ellenkezőjét feltételezzük, az megint előítélet. Nem az előítéletek ellen beszélek, hanem a jó és rossz megkülönböztetésének képességéről, ami minden előítéletünk alapja kell, hogy legyen.
