A legviccesebb szó, amit életemben hallottam, a kofferkuli. Önmagában is az, de mögé képzelve azt a fiatal, kistestű figurát, amilyennel azonosítjuk, még határtalanabb a jókedv. Kofferkuli. A koffer szólóban is jó, föleg a "Nagy kofferbe jó pakolni" szólás, bölcsesség miatt, illetve a kaffer kifejezéssel való bizarr rokonsága hallatán. A kuli nyilvánvalóan a kula kifejezés farvízén lett az, ami a magyar fül számára. Ezt senki más a világon nem érheti, csak aki tud magyarul. Itt ez szembeszökő, de voltaképpen minden kifejezésünknél ez a helyzet, de még azoknál a nem magyar kifejezéseknél is, amit vagy értünk vagy egyáltalán nem, de mindig hozzáasszociálunk valamit, amit ismerünk a saját nyelvünkből.