A kereszt számossága
Hamvas Bélától olvastam egy zsibbasztó elmélkedést arról, hogy a kereszt miképpen mutatja fel a hármasságot. Értetlenkedésem lényege az volt, hogy a kereszt 2 darab gerendából áll, és összerakva 4 irányba mutat. Amikor keresztet vetünk, 4 pontra mutatunk. A keresztnek semmi köze a 3-hoz. Ellenben szépséges képe két ember összetartozásának, akik bármennyire is közel legyenek egymáshoz, legfeljebb egyetlen ponton találkozhatnak, egyébként széltében-hosszában elfordulnak egymáson, egymástól, és emiatt szenvednek egész életükben. Másik oldalról a négy irány nem igényel különösebb magyarázatot. A 4 szent szám, a kereszt is szent.A kereszt szentségét lényegi-metafizikai szinten a számossága adja, történeti-világi szinten Jézus. A kereszt római kivégzőeszköz volt, a lázadókat végezték ki rajta. Mint a halál helye és eszköze már önmagában is szent (ahogy az akasztófa is az), Jézus élettörténete (ami alatt a katolikus kánont értem, és nem a történeti Jézus valódi tetteit) ezen a szentségen csavar egy felfoghatatlant. Ami a zsidóknak botrány, mert egy lázadóként „felakasztott” figura nem lehet a megígért, a királyi és papi trónt egyszerre elfoglaló, győztes hadvezér (Messiás). Arról nem is beszélve, ami már istenkáromlás az Ószövetség felől olvasva, hogy egy ember egyben isten is.
Ami a keresztet illeti, még a keresztelés kifejezés szokott megtévesztő lenni, ugyanis a kifejezésnek eredetileg semmi köze a kereszthez, nem is keresztelésnek, hanem megmerítkezésnek hívták. Később nevezték el ezt visszamenőlegesen is keresztelésnek. Keresztelő Szent János nem keresztelt, hanem alámerített és ezzel tisztított, neve így helyesen Alámerítő Szent János.
A kereszt szent, és ez már összetett számossága alapján nyilvánvaló.
