Vidám versek 3.
Karácsony
Apró doboz, piciny titok,
forrás fakad, ha felnyitod,
s csörgedező titokpatak
ömlik szét a fenyő alatt.
Kicsiny doboz rejtekében
tán kismanó gunnyaszt éppen?
Netán kobold bújt meg benne …
Lassan talán kijöhetne!
Doboz mélyén holdbogárka …
Türelme a végét járja!
Száz talány … és ezer … titok, …
Nyisd már fel, mert felordítok!
S felordítva már csak percek
kellenek, hogy tettlegeljek:
ütök nyakat, gyomrot, guzit,
s ne is kérjél „jó éjt” puszit!
Beleidből kosárt fonok,
epét, tüdőt abba dobok,
hasfaladra – el ne feledd –
bárddal vések üzenetet:
Nagyon boldog ünnepeket!
2003. március 17. (ötlet több évvel ezelőtti)
Apró doboz, piciny titok,
forrás fakad, ha felnyitod,
s csörgedező titokpatak
ömlik szét a fenyő alatt.
Kicsiny doboz rejtekében
tán kismanó gunnyaszt éppen?
Netán kobold bújt meg benne …
Lassan talán kijöhetne!
Doboz mélyén holdbogárka …
Türelme a végét járja!
Száz talány … és ezer … titok, …
Nyisd már fel, mert felordítok!
S felordítva már csak percek
kellenek, hogy tettlegeljek:
ütök nyakat, gyomrot, guzit,
s ne is kérjél „jó éjt” puszit!
Beleidből kosárt fonok,
epét, tüdőt abba dobok,
hasfaladra – el ne feledd –
bárddal vések üzenetet:
Nagyon boldog ünnepeket!
2003. március 17. (ötlet több évvel ezelőtti)
Ezt körülbelül 15 évvel ezelőtt írtam akkori barátnőm, későbbi feleségem karácsonyi ajándéka mellé.