Dalok a konyhából    (2003)    2004.02. 24.
norvég szatíra  (feliratos)

Visszafogott eszközök és lendület, finom jellemrajzok, kellően semmilyen fazonok, jó kis skandináv rock and roll. Csendes humora – talán a felpiszkált elvárásaim miatt, vagy mert 4-en voltunk a Vörösmarty moziban – nem nagyon mozgatott át. Kicsit untam.


Az utolsó szamuráj   (2003.)    2004.02.27.
amerikai-japán-új-zélandi történelmi dráma  (feliratos)

Mindörökké nyál!!
Az erdei csatajelenetet az ember óhatatlanul összeveti a Gladiátoréval, és találja erőtlen – ráadásul tudatos és sematikus – utánzatnak. Gondoltam a halálra, de nem tudtam félni. Nem lettem sem erősebb, sem gyengébb.
A Katsumoto figurájának érdeme, hogy az angol nyelvtudás hozzávetőlegességén túl a sablonos, torokgyíkos (“ándzsin szan”, “Vakarimasz”) japán nagyúr képét a Farkasokkal táncoló indiánjainak familiáris keresetlensége felé próbálja meg eltolni. A kudarc oka az, hogy az indiánokkal szemben Katsumoto esetében a dramaturgia nem hagy kellő időt ahhoz, hogy magunkhoz engedjük. Így a figura ismerős helyett - a conversation-ok alatt általában -kisstílűvé és ügyetlenné válik..
A császár figurájának magatehetetlensége utáni erőre duzzanata nagyon pilledt kis deus ex machina.


Vénusz szépségszalon   (1999)   2004.03.01.
francia film   (feliratos)

Kedves-szomorú kamaradarab Új Évvel, bonyodalommal, happy end-del. Életszerű karakterek, átélhető helyzetek. Jót tett a filmnek, hogy a történet – a szociálpszichológiai kutakodásokban feltárt racionalitás törvényszerűségei helyett - hangulatok, néha félbetöredező jelenetek lazábban szőtt egymásutánjain keresztül áll össze.


Dogville – A menedék   (2003)   2004.03.04.
francia-amerikai-dán filmdráma  (feliratos)

Stilizált, mérethű település rajzolt házfalakkal, szamócással és házőrző kutyákkal. Színházi tér – legalábbis filmes viszonylatban - minimáldiszletekkel.
A stilizáltságnak ez a mozifilmek szintjén megdöbbentő foka, az érzelmektől (érzelgősségtől) mentes színészi játék és a kézikamerás felvételek együtt egy igen merész kísérletet jeleznek.
Úgy tűnik, magamba kell egy kicsit néznem, mert mindez együtt sok volt nekem: ezer meg egy éve nem mentem ki moziból (pedig egy-két okádékot láttam már), de most képtelen lettem volna végignézni elalvás nélkül.


Elveszett jelentés    ( 2003 )     2004.03.12.
amerikai-japán vígjáték

Golden Globe díjak: legjobb film, legjobb forgatókönyv, legjobb férfiszínész, valamint a legjobb eredeti forgatókönyv Oscar Díja.
A be nem teljesültség filmjei igen ritkák: az amerikai típusú katartációs dramaturgia nem engedi meg. A férfi és a nő egymásra találásának és az egymáshoz tartozás megváltó pillanatainak ismétlődő elmaradása teremti azt a feszültséget, ami Sofia Coppola filmjének energiáját adja, méghozzá akkora energia ez, amelynek lendülete képes lehet akár egészen a végéig kitartani.
Addig a végig, ahol csak egymásra talál a két szív, és ebben a pillanatban - amikor egy jó filmet elcsesz Coppola – van egy zseniális húzása: a férfi elválásuk előtt súg valamit a nő fülébe, amire a nő azt mondja, hogy “Igen, megígérem.”. Nem tudjuk, mit mondott. Nem egyszerűen csak ránk bízták. Ez már csak az ő titkuk: kizártak minket, s ezzel többek lettek, mint vászonra vetített képek. Ugyanazzal a gesztussal, amivel végérvényesen és el nem leplezhető módon nézőkké fokoztak le minket a mindentudás kiemelt nézőpontjából, ők valódi emberekké váltak. Akár egy színdarabban. Elhúzták a függönyt, amikor még zajlott az előadás.


A visszatérés   ( 2003 )   2004.03.18
orosz filmdráma (feliratos)

Remekmű…  Ld. 27 perc (Anfrej Zvajincev: Visszatérés) című írást!