Eszkatatónia (dalszöveg)
A világ végén – írják az iratok –
a Seiko-d szart sem ér,
Cisz-Jordánia végleg csendes,
és mosolyog a Moszkva-tér
A pólusok, a hó, a tél
nyárba öltözik,
a farkas és a gödölye
végre összeköltözik
Szendiszűcs István grafikájaA idők végén – mondják az okosok –
az ég a földre ér,
az oroszlán s a kardszárnyú delfin
füveken éldegél
Talpaid alatt a sápadt ég
mikor kikékül,
a béka gólyát eszik egy darabig,
majd végleg kibékül
Refr.:
Meddig elég még az erő?
Mikorra fogy el végleg az idő?
Meddig még a hajcihő?
Mikorra fogy el végre az idő?
Még fanyalogni látszik
néhány zöldség meg a fák,
de eljön majd a perc (11.27),
amikor belátják,
hogy az üdvtörténetünk
végül meg nem úszható,
majd megbékül a jegesmedve
és a télapó
refr
