2010. jún 19.

Önmagunkról

írta: Sólyom Bátor
Önmagunkról

A pszichológiai (elsősorban pszichoanalitikus) megközelítés szerint személyiségjegyeinket a múltbeli körülményeink, történéseink nagyon erősen meghatározzák. Szeretettel sosem eltelő jelenem oka, hogy anyám elhagyott csecsemőkoromban.

Már eleve az okság mint filozófiai kategória tarthatatlan, majd 50 éve megmutatták nekünk jogosulatlanságát. (Erről néhány írásom is szól)  Másrészt, ha már oksági fogalomkörében beszélünk, tegyük fel azt a kérdést is, hogy ki az, akin változásokat idéz elő egy adott történés! Mi az, ami én vagyok, és akit elhagyott az anyja, noha még a csecsén kellene lennem? Vajon elég volt nekem bármikor is bármennyi szeretet, vajon nem már anyám csecse is kevés volt, és egész szülőmet szerettem volna befalni?
Azt gondolom, hogy az ember alapjait tekintve nem változik bármi is történik vele. Csupán alakul. Amiket életünkben csinálunk, kizárólagosan mi vagyunk, senki és semmi más. A szülői minta mutathat számunkra lehetőségeket, de ezekből a szerint választunk, amik vagyunk. A szociálpszichológia jön azzal, hogy elvált szülők gyermekei így, meg úgy, miközben az elvált szülők gyermekei közül már egyetlen egy elég lenne - aki nem is így, meg nem is úgy, hanem amúgy - ahhoz, hogy lássuk, ebben a dologban az ember dönthet. És ugye, ha szétnézünk az elvált szülők gyermekeinek családjain, azt látjuk, hogy nem egy emberről beszélhetünk ez ügyben . 
De még ha egy ember is dönthet, akkor mindenki dönthet. A rossz hír ezek után, hogy nem lehet tovább kenni a bűzcsíkot apára, anyára, bablevesre, a jó hír viszont, hogy felesleges dolog analízisre költeni a nehezen szerzett vagyont. Mindaz, ami velünk történik, csupán mintául, apropóul szolgál arra, hogy a szerint cselekedjünk, érezzünk, amik vagyunk. El kellene fogadni, hogy azok vagyunk, amiket tettünk, vagy amiket gondoltunk, de nem tettük meg, illetve amiket megtettünk, noha nem is gondoltuk volna. És mindebből levonhatjuk a következtetést: ilyenek vagyunk.

És aztán innen lehetne kezdeni lassan egy általunk is szerethető, vállalható Önmagunk felé alakulni.

 

Szólj hozzá

közélet társadalomkritika pszichológia tisztesség önmagunk enciklopédia