Marx és Engels megállapításai, elemzései szerint a világgazdaság alakulása nagy vonalakban afelé tartott a XIX. század közepe táján, hogy a kapitalista rendszer a magántulajdon egy részének államosításával előbb szocializmussá, majd a teljes megszüntetésével kommunizmussá alakul. Vagyis, Marx (és Engels) azt PROGNOSZTIZÁLTA, hogy a kapitalizmus végül - és a legfejlettebb kapitalista hatalmaknál kezdődően - kommunizmussá fog alakulni. Ezzel szemben jött az egyik legelmaradottabb, félfeudális (vagy teljesen) Oroszország, és megcsinálta. Azt, ami "lehetett volna", kötelezővé tették, elébe mentek, kellést csináltak abból, ami "lesz". Majd ezt a kellést a hatalmi erőtereknek megfelelően még exportálták is. Így lett hazánk szocialista, azaz a kommunizmus felé tartó ország.


A marxizmus filozófiai, társadalomtudományi leírásait egy önjelölt hatalom doktriner célokká tette, és ezzel kötötték gúzsba, állította kényszerpályára majd fél Európát. A "lesz" útmutatását a "kell" nyakba csomózható előírásává változtatták, változtattuk. Nem tudunk filozófusokat olvasni, félreértettük Marxot és Engelst. És nem egyszerűen abban, hogy mi a kommunizmus, hanem alapvetően abban, hogy ők nem programról beszéltek, hanem folyamatokról. Érdemes olvasni tudni.

A hazai jobboldal - kevés kivételtől eltekintve - ugyanezt a kellést erőlteti, nem tűr semmi valóságot, csak az általa helyesnek tartott út elfogadható számára, viszont az muszáj. ("A vélemény betegség.", hogy a klasszikusokat idézzem.) A különbség annyi, hogy a kommunizmus mögött mégiscsak állt két lenyűgöző tudású elme, és azok írásos munkái, ezzel szemben a magyar jobboldal eszmevilága, hazánkba nyüszített akarása mögött egyáltalán nem áll senki, aki Valaki lenne. A hazai jobboldaliság túlnyomó része nem félreértés, hanem egyszerű arrogancia, szűklátókörűség.