2010. júl 28.

A nemzeti ideológiák göthös lovai és a rossz közérzet

írta: Sólyom Bátor
A nemzeti ideológiák göthös lovai és a rossz közérzet

 A jobboldali-nemzeti ideológia két olyan koloncot cipel magával, ami nagyban nehezíti sikerességét. Mind a középpolgárság mint alanyok, mind a keresztény vallás mint értékadó lényege szerint összeegyeztethetetlen a nemzeti gondolkodással.

Ahogy korábban már esett szó róla, a középpolgárság minden korban internacionalista beállítottságú volt: a középpolgár bármely ország bármely kávézójában szeret meginni egy café latte-t, szívesen dolgozik, alkot, vállalkozik külföldön. Ezt minden ideológiai csavar mellett sem lehet összecsiszolni egy nemzeti gondolkodással, teljesen alkalmatlan arra, amire a jobboldal őket meghirdeti.


A kereszténység több tekintetben sem tartható egy nemzeti gondolkodás számára érték-meghatározóként.
Egyrészt, a kereszténység indulása pillanatától (Péter vezetésétől számítva) szintén internacionalista alapállású, származásra, nemzetre való tekintet nélküli, térítő vallás.

Másrészt, a kereszténység a II. világháború haláltáborai után értékközvetítőként is lehetetlenné vált. A nácizmus ideológiájának egyik vezérmotívuma éppen a keresztény, evangéliumi antiszemitizmus lett, miszerint a zsidók felelősek Jézus haláláért, és ennek bűnét magukra is vállalták. Ez a tézis a nemzeti közgondolkodás szintjén egészen odáig elment, hogy maguk a zsidók ölték meg a Megváltót, illetve, hogy Jézus nem is volt zsidó. A keresztény egyházak bűne abban áll, hogy nem elhatárolódtak ettől a gondolatmenettől, de éppen hogy ráerősítettek erre. A helyzetről szemléletesen árulkodik a tény, hogy például a birkennau-i haláltábor mellett minden gond nélkül, vígan miséztek a papok, miközben tőlük nagyjából 50 méterre húzódott a tábor kerítése, és nagyjából 300 méterre füstöltek a krematórium kéményei.

Harmadrészt, a kereszténység önmagában is feloldhatatlan ellentmondásban áll az érvényesüléssel, amely fontos eleme a magyarországi nemzeti gondolkodásnak. Akárhogyan is csűrjük-csavarjuk a keresztény vallás a szegények és gyengék vallása, tele vannak az újszövetségi iratok olyan kitételekkel, hogy a gazdagság, a rámenősség, az érdekérvényesítő attitűd szinte lehetetlenné teszi az üdvözülést. Egy igazán jó keresztény nem lehet sikeres, gazdag, mivel ezen dolgokhoz nem lehet keresztényi módon eljutni, ezt mindenki tudja, aki felnőttként néz szét a világban. A probléma az, hogy ez a fajta teljesíthetetlenség a keresztény emberben állandósult lelkiismeret furdalást okoz, mert szeretne jól is élni, kényelmesen is élni, gyarapodni is, miközben vallási alapparancsainak egyike éppen a pénzszerző attitűdtől való teljes megszabadulás. Minden hablatytól mentesen, képzeljünk el egy sikeres középvállalkozót! Nem élete során, de napjában hányszor sérti meg a keresztény erkölcs alapszabályait?


A kereszténységgel való legégetőbb probléma most hazánkban az, hogy a lassan több évtizedes rossz társadalmi közérzetért közvetve ő a felelős.

A kereszténység indulása pillanatától - a bűnösségre való hivatkozással - az Isten előtti, szégyentől teljes, alázatos főhajtást követelte meg híveitől. Ez már a kezdetekkor a papság előtti alázatos főhajtássá, illetve a nekik való feltétlen engedelmességgé alakult, ahol semmiféle ellenvéleménynek helye nincsen, ahol a másként gondolkodók kivettetnek a nyájból, ahol a nyájban lét, az önálló vélemény nélküli tömegember az érték. Aki gond nélkül irányítható, vezethető, és természetesen megvezethető.

Mindennek mai, hazai hozadéka a nemzeti-jobboldali gondolkodás birka mentalitása. Egyszer egy jobboldali blogoló azt írta, hogy „A vélemény betegség.”. Ennek a gondolkodásmódnak ékesen szóló példája az Echo- és a Hír TV-k, ahol csak egyetlen jó válasz lehetséges (ami éppen a jobboldali-nemzeti), sem viták, sem vitapartnerek nincsenek, egymás alá kérdeznek a riporter és a meghívottak, sokszor el sem lehet dönteni, ki vezeti a műsort, mert mindenki csak azt a bizonyos véleményt (a „helyes megoldást”) cifrázza képességei szerint. Aki ezt a két adót nézi, azt gondolhatja, hogy itt, ebben az országban minden világos, egyetlen megoldás van, és az a megoldás Orbán Viktor (egy jobboldali-nemzeti kormány). Ez bizony birkabégetés, és az ily módon felajzott, agresszív és egy látószögű birkanyáj (felajzott, agresszív keresztények?!), és nem a zsidók, a cigányok, a bűnözők, a zsidó-cigány bűnözők azok, akik miatt itt ma Magyarországon kellemetlenül érzi magát az emberek messze túlnyomó része.

Az a furcsa, hogy éppen ez a tömeg küldené a zsidókat Izraelbe, a romákat Indiába, és minden hozzájuk képest másként gondolkodót akárhová, amikor voltaképpen, talán, nekik kellene takarodniuk a picsába. Legalábbis a kormányzati hatalomtól, szerintem, minél messzebb. Egészen addig, amíg birkanyájból egyedi emberek által létrehozott, valódi nemzeti közösséggé nem tudnak válni, akik képesek azt mondani alkalomadtán, hogy Orbán Viktor ezt nagyon elbaszta.

 

Szólj hozzá

közélet nemzet magyarság társadalomkritika kereszténység nemzettudat