Nem kell hétvége ahhoz, hogy jó mesedarabbal lepjük meg gyermekeinket és jó esetben önmagunkat is. Ezekből válogattunk ma délutánra.

Az aranyszőrű bárány / Vojtina Bábszínház, Debrecen / 14 óra

„Volt egyszer egy szegény ember, akinek annyi gyermeke volt, mint a rosta lika, még eggyel több.” A rosta likánál eggyel több, azaz a Legkisebb, ha elálmosodott, elévette szépen szóló furugláját. Ezzel tartotta magát ébren a juhosgazda nyájának őrzése alatt. Ó, milyen csudákat tett a muzsikájával és azzal az aranyszőrű bárányával, amit fizetségként kapott. Miben van az ereje ennek a Legkisebbnek? Miért nyeri el még a királykisasszony kezét is? Annyi kacagás kíséri a Legkisebb és bárányának útját az esküvőig, hogy magunk, útjának kísérői is a hasunkat fogjuk majd a nevetéstől. Láposi Terka meséjét a szerző maga állítja színpadra Debrecenben.

Ilók és Mihók / Vaskakas Bábszínház, Győr / 14 óra

A győri társulat néhány év alatt az egyik legjobb bábszínházzá vált hazánkban. Elvenné, de nem adja. Adná, de nem kéri. Kérné, de nem hallgat rá. Hallgatna rá, de nem mond semmit. Mondaná, hogy elvenné, de nem adja. És így tovább. Amikor végleg úgy fest, hogy a szerelmes ifjak sosem lesznek egymáséi, nem segíthet, csak az anyai furfang. Ilók és Mihók. Egy furcsa szerelem mulatságos beteljesülése.

Kacor király / Harlekin Bábszínház, Eger / 14 óra

Volt egyszer egy macska, akinek mézes-mázas szavakat suttogott fülébe a félelem. Azt monda neki, hogy idefigyelj! Gyáva vagy? Hát hazudj. Lusta vagy? Hát hazudj. Gyenge vagy? Hát az se baj, hazudd erősnek magad, és félni fog tőled mindenki! Híreszteld el, hogy te vagy a titokzatos Kacor király! A macska pedig lefeküdt aludni, s mire felébredt, minden állat rettegett tőle. Szegények nem tudták, hogy valójában nem Kacor király uralkodik rajtuk, hanem a félelem, ami, mi persze tudjuk, mindig legyőzhető. Rozs Tamás zenéje már önmagában megéri.

Rómeó és Júlia / Gózon Gyula Kamaraszínház, Budapest

Shakespeare szerelmes darabja nem éppen mese, bár a tiszta szerelem példázataként akár az is lehetne. A Gózon Gyula Kamaraszínház egy színházi nevelési előadással kínálja meg a fiatalokat.

Mi jut eszetekbe a HAGYOMÁNY szóról? Szükségünk van-e még egyáltalán ilyesmire? Ha egy közösségnek vannak/lehetnek hagyományai, egy kisebb közösség - egy család - rendelkezhet-e hasonlóképpen hagyományokkal? Több ez, mint az évfordulók ünneplése? Beleszólhat-e családunk hagyományrendszere életünk alakításába?

Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket szeretnénk körbejárni VELED a kétórás színházi nevelési program során, amelyben Shakespeare egyik legismertebb művén keresztül vizsgáljuk a legfontosabb kérdést: kik vagyunk mi? Mi a legfontosabb érték az életünkben és mit gondolunk önmagunk életének alakításáról.

A Gózon Gyula Kamaraszínház ismert színész-alkotói ismét egy újfajta színházi kísérlettel jelentkeznek elsősorban fiatal nézőink számára, de mindenkit szívesen várunk, aki kíváncsi önmaga és mások véleményére, szabad megnyilvánulására.