Hit – tudás – tudomány – vallás
Iskolapéldája a rosszul használt nyelvnek, és nem lehet tudni, hogy azért van félreértésben a keres tény kultúra, mert rosszul nevezetek meg valamit, vagy azért nevezték el fordítva, mert már régebben félreértették. Nyelvtörténészek tudják, és fontos kérdés. 
Hinni: alapjáraton azt jelenti, elhinni valamit. Semleges, se nem tudás, se nem hit. A másik, nem tudni, csak találgatni. Harmadrészt, hinni valakiben (mondjuk, hiszek apámban). Ez áll legközelebb ahhoz, amit a hit szóval leírni próbálunk.
A tudás sokkal egyszerűbb, bár nehezebben megragadható. Okosok, filozófusok már egy ideje úgy definiálják, hogy igazolt, igaz hit. Ez tökéletesnek látszik, bár finomításra küldte egy Gattier (vagy Gettier) nevű filozófus, aki tudott olyan helyzetet teremteni képzeletben, amikor az igazoltság, az igazság s a hit sem elég. Ez tiszta beszéd.
Na mármost tudományunk önmeghatározása (régfeledett önmeghatározása szerint) szkeptikus. A fizikai törvények nem a világot, hanem egy modellt írnak le (ezt, lehet, hogy már írtam), ami jó esetben hasonlít a világra. Newton törvényei szerint még nem mozgott test huzamosabb ideig. A billiárdgolyók mozgása három falérintés után teljesen kaotikussá válik, és messze tér el a newtoni modelltől. Sokáig azt tartották, hogy a mérések pontatlansága miatt. Mi van? Ha a tapasztalati törvényeket akarjuk megtalálni, akkor illő a mérést abszolútnak venni, különben tippelgetünk. A tudomány állítása egy hipotézis, ami addig áll meg, amíg a világ azzal szinkronban látszik működni. Nem az a kérdés, hogy mennyire pontos, ha telibe találja, akkor sincs semmi garancia, hogy holnap is lesz valami a lábad között: rés vagy nudli. Noha, ez bizony tudás a javából: hit. A hit bizonyosság, a tudomány alapvetése szerint nem az. Főleg nem az olyan tudománynak látszó dolgok, mint szociológia, statisztika (ezt jegyezzétek meg, egy szakdolgozatban, amikor az egyik T próba képlettel számoltam, nem jött ki szignifikancia, a másikkal igen. Szerinted, melyiket használtam a dolgozatban? Megint csak, mi van?! És így számolgatják, és nyomják sz orrod alá a gazdasági mutatókat, amikről fingod nincs. Egy-két ijesztő szó van: infláció, költségvetési hiány. Miközben minden közgazdász tudja, hogy ezek egyike sem jelent semmit önmagában. Ami jó az exportnak (a gyenge forint), az nem jó az importnak. És úgy számolnak, ahogy nem szégyellik.
A hit tudás, a legbiztosabb tudás, még akkor is, ha tévedhetünk benne. Sőt, nem a hitünkben, hanem magunkban csalatkozunk, ha tévedünk. Hitünk nem azt jelenti, hogy mi van a világban, mivel azt nem tudhatjuk egyelőre, hanem azt, hogy mi milyenek vagyunk.
A tudomány a ráció játéka, krimi fejtés (nem az én ötletem). Nem komoly. Tudomány még nem hozott létre olyat, ami önmagában értékes lenne. Játék. A rossz tanáraink miatt nem tudunk erről. Agg professzorral beszéltem a kólákról, és a reklámokról és hogy mi van a kólában. Azt mondta, szerződése van a céggel (mindkettővel. Mi van?!) Nem azt akartam kérdezni, mi az a fekete szősz benne, hanem, hogy tényleg savasabbak-e, mint a gyomorsav, meg ilyenek. (Ez most más volt, de a kólás részből kimaradt.) Amikor a Túró Rudiról kérdezgettem, csak azt kellett volna mondania, hogy jobb, zsírosabb, kevésbé zsíros, gyengébb minőségű a tej, jobb, de ő hadovált, hogy ezt nem lehet csak úgy megállapítani, mert ahhoz ennyi meg ennyi mérés kell. A citromokban csak nyomokban van C-vitamin. Anyósom két mérésből megállapította ezt élelmiszeripari laborgyakorlaton. A tudósok pontosan tudják, hogy nem tudnak semmit. Kicsit szokráteszes.
A tudomány a ráció játéka, krimi fejtés (nem az én ötletem). Nem komoly. Tudomány még nem hozott létre olyat, ami önmagában értékes lenne. Játék. A rossz tanáraink miatt nem tudunk erről. Agg professzorral beszéltem a kólákról, és a reklámokról és hogy mi van a kólában. Azt mondta, szerződése van a céggel (mindkettővel. Mi van?!) Nem azt akartam kérdezni, mi az a fekete szősz benne, hanem, hogy tényleg savasabbak-e, mint a gyomorsav, meg ilyenek. (Ez most más volt, de a kólás részből kimaradt.) Amikor a Túró Rudiról kérdezgettem, csak azt kellett volna mondania, hogy jobb, zsírosabb, kevésbé zsíros, gyengébb minőségű a tej, jobb, de ő hadovált, hogy ezt nem lehet csak úgy megállapítani, mert ahhoz ennyi meg ennyi mérés kell. A citromokban csak nyomokban van C-vitamin. Anyósom két mérésből megállapította ezt élelmiszeripari laborgyakorlaton. A tudósok pontosan tudják, hogy nem tudnak semmit. Kicsit szokráteszes.Felcseréltük a szavakat. Az angol ebben bizony jobb: tudománya science, míg tudni igéje szerényen – és a filozófiai tradícióknak megfelelően – ugyanúgy hangzik, mint a Nem szócska. Tudása nem-tudás. A latinok tudtak, scio, scire, ebből az angol science. Az angol tudás knowlidge (nólidzs), ez nem kíván kommentárt.
Lilla barátnőm azt mondta, hogy úgy tűnik, mintha a magyar nyelvet favorizálnám. Ez igaz, egyébként, mert ezen tudok annyira, hogy nagyon gazdagra írjam magamat, de nem igaz annyiban, hogy nem gondolom, hogy valamiféle ősnyelvhez közelebb áll a amygar, mint az angol. Na, jó, az angolhoz képest tényleg azt gondolom, de nem a kínai vagy a szanszkrittel szemben. Arra gondoltam, hogy van, amiben a magyar, van, amiben más nyelv talál el valamit jobban. Az ő-t a magyar: nem véletlenül lóg ki a többi személyes névmásunk közül. Vagy nagyon eltalál valamit, vagy eltéveszt. De rájöttem valamire: nincsen ősnyelv, illetve ki nem szarja le. A lényeg, hogy bizonyos nyelvek bizonyos világokat hoznak létre, és mind ugyanazt beszélik körbe. A legfontosabb kérdés, az egész írás meta szintű kérdése, az egész értelme azon áll, hogy ez a megnevezés valóban csak egyetlen lehet, vagy ahány nép, annyi. Aki ebben állást foglal, ismét két világ között választ.
