Nem értem, mi szükség a sok lélek- és társadalomdiagnosztikára. Minden látszik. Belenézel a másik szemébe, és tudod, mi van vele, sejted, mi baja, mi öröme van. Szeret-e, megcsal-e? Ehhez nem kell zsebekben kotorászni. Szinte bizonyos lehetsz benne, hogy a férjed megcsal, ahogy abba is, hogy téged szeret a legjobban, aki gyereket szültél neki, és a szaros gatyáját mosod. Aki mellet legtöbbször aludt el, elengedve azt a félelmet, hogy alvóként teljesen védtelen.
Nem jut eszembe a neve a múlt évszázad közepi-végi olasz rendező, aki felvételkor csak annyit kért, hogy a pályázó menjen át a színpadon. Minden látszik.