Cseppkével tüzet raktunk, én tüzeltem, ő egy nyugágyon feküdt. Egy órányi munka után mellé heveredtem. Akkor játszódott le a következő párbeszéd közöttünk:

- Mi?
- Ja.
- Nem?
- De.

majd békésen napozgattunk egymás mellett.

A nem székelyföldiek számára egy hevenyészett fordítás:
- Jól megraktam ezt a tüzet, ég is, szelel is, tengelye is van megfelelő, nem?
- De bizony, hogy abban nincsen hiba.
- Az sem gond, hogy az a nagy fatörzs istennek nem akar elégni?
- Már hogy lenne az baj?