Fogy a magyar!
Benczúr Gyula halálának 90. évfordulójára emlékezünk ma. Miért nem születésére emlékezünk? Miért Trianon, miért nem Nagymagyarország kialakulásának a napja a nemzeti együttállás ünnepnapja? Ezért fogy a magyar.
A magyar embereket évtizedek óta azzal kábítják, hogy a jövő jobb lesz. Az embereket nem érdekli a jövő, őket a jelen érdekli. Amíg nemzeti identitásunkat kudarcainkból, szégyeneinkből és megaláztatásainkból eredeztetjük, fogyni fog a magyar. Amíg nem mutatja meg nekünk valaki, valakik, hogy mi az, aminek örülni lehet ma délután, addig szépen fogyogatunk tovább. Amíg nem csavarnak valakik egyet ezen a melankolikus történelemszemléletünkön, és nem mutatnak rá az érme másik oldalára, József Attila, Kodály Zoltán, Benczúr Gyula és Nagymagyarország születésnapjára, addig kopunk, kopogatunk. Amíg minden környező országra, minden karakteresebb népre acsarkodunk, vinnyogunk, addig apadni fogunk megállíthatatlanul. És végtelenül ostobán.
A magyar embereket évtizedek óta azzal kábítják, hogy a jövő jobb lesz. Az embereket nem érdekli a jövő, őket a jelen érdekli. Amíg nemzeti identitásunkat kudarcainkból, szégyeneinkből és megaláztatásainkból eredeztetjük, fogyni fog a magyar. Amíg nem mutatja meg nekünk valaki, valakik, hogy mi az, aminek örülni lehet ma délután, addig szépen fogyogatunk tovább. Amíg nem csavarnak valakik egyet ezen a melankolikus történelemszemléletünkön, és nem mutatnak rá az érme másik oldalára, József Attila, Kodály Zoltán, Benczúr Gyula és Nagymagyarország születésnapjára, addig kopunk, kopogatunk. Amíg minden környező országra, minden karakteresebb népre acsarkodunk, vinnyogunk, addig apadni fogunk megállíthatatlanul. És végtelenül ostobán.
