2010. aug 03.

A kereszténység és a soa (holocaust) problematikához

írta: Sólyom Bátor
A kereszténység és a soa (holocaust) problematikához

 

Amikor felmerül a vád a keresztény egyházakkal szemben, hogy önmeghatározásuk szintjén megjelenő zsidóellenességük lehetett az egyik oka a náci haláltáboroknak, akkor erre van, hogy ez a felelet érkezik: „ A zsidó vallás nem ismeri el (nem szereti) a keresztényt, a keresztény nem ismeri el (nem szereti) a zsidó vallást. Ennyi.” És valóban igaz az állítás, csak az „ennyi” nem.

A keresztény vallás a zsidó vallásból jött létre (ezt bizonyítják az Újszövetség írásainak beszámolói, az Ószövetség megtartása, stb.), és eredetpontján önmagát a zsidó vallástól megkülönböztetve, vagyis a róla való leszakadást kommunikálva indulhatott el saját útján. Ennek emléknyoma, hogy az evangéliumok nagy részben, és más iratok is kisebb-nagyobb mértékben a zsidó vallás értéktelenségét propagálják. Ez teljesen természetes kulturális leszakadási történet egyébként. Mindig a hozzánk közel állótól kell megkülönböztetni magunkat, az egészen másokkal úgysem kever össze senki.
A zsidó vallás számára többek között elfogadhatatlan egy földi ember istensége, és hogy a Messiás anélkül hal meg, hogy a saját vallási irataikban megígért földi pályáját befutotta volna, majd harmadnapra feltámad, és innentől kezdve sok minden más is. A keresztények számára elfogadhatatlan, hogy nem ismerik fel Jézusban a Messiást, és sok minden más is.
A zsidó vallás nem ismeri el (nem szereti) a keresztényt, a keresztény vallás nem ismeri el (nem szereti) a zsidót. Azonban a történet egy kiemelt pontján mégiscsak zsidók égtek, és nem keresztények (kivéve, ha zsidó származásúak). Ettől nem „ennyi”.

 

Szólj hozzá

kultúra antiszemitizmus kereszténység zsidó vallás