Mai napi marketing ötletek
Úgy látszik, a mai nap a marketing módszerekről szól. Így van ez, ha az ember kimozdul otthonról.
Auchan és virsli szofisztikus elnevezése
Az Auchan húspultján megakadt a szemem a következő feliraton: „virsli tartós bélben”. Eleinte nem is értettem a dolgot, majd eszembe ötlött, amint vadul focizok egy virslivel, és annak semmi baja nem esik mindeközben. Ekkor baljós gyanú éledt bennem, ami, ahogy ránéztem az adott termékre, azonnal be is igazolódott: az illető megnevezés egyszerűen a műbeles kiszerelést jelentette.
A műbél valóban tartósabb a valódi bélbe töltött húsárunál, ennek hangsúlyozására ügyelt is a marketinges, de azt elfelejtette az elnevezésben nyilvánvalóvá tenni, hogy ennek a tartósságnak azért van némi – nem kevés – hátulütője is. Nem véletlen, hogy jó minőségű tölteléket még sosem láttam műanyag bélben szervírozni, ugyanis a műanyag az mű anyag: tartós is, olcsó is, de azért mégiscsak vegyi gyárban készül. Még a „műbél” kifejezés sem helyénvaló, hiszen csupán egy műanyag fóliáról van szó ebben az esetben, amely átlátszó műzsákba rossz minőségű húsos masszát töltenek.
Egy tisztességes elnevezés lehetne, mondjuk a „műanyag fóliás virsli”. Ez még mindig sokkal eladhatóbb, mint az „olcsó művirsli” megnevezés, ami ebben az esetben azért közelebb áll az igazsághoz.
IKEA és a szervezett hinta esete
Az IKEA mai napi akciója szerint, minden blokkhoz kap mindenki egy-egy fagylaltot vagy kávét, és így mindenki, aki ma az IKEÁ-ban vásárol, egyben fel is frissül.
Nagyon rendben van, gondoltam, főként, amint megláttam a büfé rész előtt egy fagylalt automatát, amihez minden további nélkül sorban mentek az emberek, és egyetlen mozdulattal máris hozzájutottak a valóban hűs édességhez. Örömömet még az sem csorbította, hogy elfelejtettük két részre szedni az általunk vásároltakat, így egy blokkra csak egy hűsítést kaptunk, pontosabban egy kupont.
Azonban hamar kiderült, hogy nem egyszerűen a kuponnal indítjuk az automatát (ami ekkora volumennél filléres megoldás lenne), hanem sorba kell állni az étkezőnél, ott átveszik a kupont, és adnak egy tölcsért, és mit tudom én még mit, amivel aztán odamehetünk az automatához. Persze így nagyon hosszú sor állt a büfénél (nálunk az ingyen dolgok nagyon működnek), így letettünk a frissülésről.
Mindez az áruház kedveltségi szintjét is, és ebben a szervezésben, ezen logisztika mentén az éttermi fogyasztást is növeli.
Csak mi érezzük magunkat kicsit átverve, akik a fagylalt ízével a szánkban mentünk végig az IKEA útvesztőn, és végül nyalás nélkül kullogtunk haza.
Auchan és virsli szofisztikus elnevezése
Az Auchan húspultján megakadt a szemem a következő feliraton: „virsli tartós bélben”. Eleinte nem is értettem a dolgot, majd eszembe ötlött, amint vadul focizok egy virslivel, és annak semmi baja nem esik mindeközben. Ekkor baljós gyanú éledt bennem, ami, ahogy ránéztem az adott termékre, azonnal be is igazolódott: az illető megnevezés egyszerűen a műbeles kiszerelést jelentette. A műbél valóban tartósabb a valódi bélbe töltött húsárunál, ennek hangsúlyozására ügyelt is a marketinges, de azt elfelejtette az elnevezésben nyilvánvalóvá tenni, hogy ennek a tartósságnak azért van némi – nem kevés – hátulütője is. Nem véletlen, hogy jó minőségű tölteléket még sosem láttam műanyag bélben szervírozni, ugyanis a műanyag az mű anyag: tartós is, olcsó is, de azért mégiscsak vegyi gyárban készül. Még a „műbél” kifejezés sem helyénvaló, hiszen csupán egy műanyag fóliáról van szó ebben az esetben, amely átlátszó műzsákba rossz minőségű húsos masszát töltenek.
Egy tisztességes elnevezés lehetne, mondjuk a „műanyag fóliás virsli”. Ez még mindig sokkal eladhatóbb, mint az „olcsó művirsli” megnevezés, ami ebben az esetben azért közelebb áll az igazsághoz.
IKEA és a szervezett hinta esete
Az IKEA mai napi akciója szerint, minden blokkhoz kap mindenki egy-egy fagylaltot vagy kávét, és így mindenki, aki ma az IKEÁ-ban vásárol, egyben fel is frissül. Nagyon rendben van, gondoltam, főként, amint megláttam a büfé rész előtt egy fagylalt automatát, amihez minden további nélkül sorban mentek az emberek, és egyetlen mozdulattal máris hozzájutottak a valóban hűs édességhez. Örömömet még az sem csorbította, hogy elfelejtettük két részre szedni az általunk vásároltakat, így egy blokkra csak egy hűsítést kaptunk, pontosabban egy kupont.
Azonban hamar kiderült, hogy nem egyszerűen a kuponnal indítjuk az automatát (ami ekkora volumennél filléres megoldás lenne), hanem sorba kell állni az étkezőnél, ott átveszik a kupont, és adnak egy tölcsért, és mit tudom én még mit, amivel aztán odamehetünk az automatához. Persze így nagyon hosszú sor állt a büfénél (nálunk az ingyen dolgok nagyon működnek), így letettünk a frissülésről.
Mindez az áruház kedveltségi szintjét is, és ebben a szervezésben, ezen logisztika mentén az éttermi fogyasztást is növeli.
Csak mi érezzük magunkat kicsit átverve, akik a fagylalt ízével a szánkban mentünk végig az IKEA útvesztőn, és végül nyalás nélkül kullogtunk haza.
