Szokás, nehéz helyzetben arra hivatkozni, hogy az ellenőrzések szigorításával több pénz menthető ki az illegalitásból. Ez nem igaz. Az egész rendszer úgy számol a beérkezett adókkal, aminek valahány százaléka egyáltalán nem hasznosul (eltűnik, kiszerveződik, stb.). Eszerint igénylik a minisztériumok is a költségvetésben rájuk eső részt. Mindenki tudja ezt, kalkulál vele, ilyen a világ. Van, ahol kevésbé, van, ahol jobban. Ha muszáj lenne, akkor olyan 20-30%-ra becsülném ezt a bizonyos „adódeficitet”. És ezt mindenki kicseni, aki helyzetbe kerül és kellően gerinctelen alak, Persze, ki tudja, mit csinálna maga ilyen helyzetben? A privatizációnál ez az ún. privatizációs deficit már inkább 90% körüli. Vagyis eladja az önkormányzat a dolgot 1 egységért, majd aki megvette, továbbadja 10 egységért. Azon a 9 egységen ketten osztoznak (illetve osztanak belőle, ahová kell, ahhoz, hogy ez milliárdos nagyságrendeknél se legyen közbeszéd, ne adj Isten, büntető per tárgya). És ezzel semmi baj nincsen.

Ezen változtatni olyan emberekkel, amilyenek mi vagyunk, nem lehet. Valahogy el kéne érni, hogy több legyen a bevétele az országnak, miközben nem növekedek a kiadások. Erre várjuk a megoldásokat. És erre volt a legelső próbálkozása az új kormánynak a vállalkozókat érintő adócsökkentések, adó átalakítások, egybevonások. Meglátjuk, mire megyünk vele.