Hogy a méltatlanul klasszikusok közül ferdítsek egyet, szerettem a focit. Úgy 15-20 éve. Ami miatt nem szeretem, hogy már régen nem játék. Hogy egy keresztbecsúszó lábat meg sem próbálnak átugrani a 16-oson belül, hanem gondolkodás nélkül keresztbeesnek rajta. Hogy már a 10 éveseknek is azt tanítják, hogyan kell úgy szabálytalankjodni, hogy a bíró ezt ne láthassa. Hogy azok az együttesek is csak 1:0-ra nyernek, akik 5:1-re is tudnának. És persze az egész első a győzelem, második a védekezés hozzáállás. Ezt szakkomtátoraink zöme is felerősíti, amikor védelmükbe vesznek győztes, de messze képességeik alatt játszó csapatokat, mondván, hogy a győzelem megvan, és ha tovább támadtak volna, akkor esetleg gólt is kaphattak volna. Hát, igen, ez volt a foci, gólokat rúgunk és kapunk, a jelenlegi viszont gólt rúgunk és nem kapunk (vagy fordítva). Ez a labdarúgás alkonya, és emiatt esett ki Brazília a világbajnokságon. Azaz jogosan.