Cirkusz
(dalszöveg)
Elengedtük egymást,
színpadias szépen,
a porondon a bohóc
sem nevetett éppen,
egy kisfiú felsírt
Elengedtük egymást,
színpadias szépen,
a porondon a bohóc
sem nevetett éppen,
egy kisfiú felsírt
az üres nézőtéren.
Szendiszűcs István grafikáiElengedtük egymást
mint bátor akrobaták,
a dobpergés elhalt,
csendes lett a világ.
Azt hittem, azt kéred, „engedj el!”
Azt hittem, azt érzed, hogy menned kell
Azt hittem, ha elmész, visszatalálsz
Mekkorát tévedtem, háromszor tévedtem
Elengedtük egymást vagy elengedtelek?
senki nem mondja meg
és nem is kérdezed
és nem is kérdezem
Elengedtük egymást
egy rövid pillanatra,
a trapéz álmosan
lengett balra jobbra,
s már csak a semmit markoltuk
egymás után kapva.
Azt hittem, ha elmész, visszatalálsz
Mekkorát tévedtem, háromszor tévedtem
Elengedtük egymást vagy elengedtelek?
senki nem mondja meg
és nem is kérdezed
és nem is kérdezem
Elengedtük egymást
egy rövid pillanatra,
a trapéz álmosan
lengett balra jobbra,
s már csak a semmit markoltuk
egymás után kapva.
Elengedtük egymást,
ez hát a nagy számunk:
az egymás kezét nem találó
szürke zuhanásunk.
Azt hittem, azt kéred, „engedj el!”
Azt hittem, azt érzed, hogy menned kell
Azt hittem, ha elmész, visszajössz még
Azt hittem, ha megjössz, itt leszek rég
De nincsen itt senki, és nem is lesz már,
csak a szomorú bohóc kíván jó éjszakát.
2000. augusztus 30.
De nincsen itt senki, és nem is lesz már,
csak a szomorú bohóc kíván jó éjszakát.
2000. augusztus 30.
