Azt álmodtam, hogy mindent megtehetek. Nem tettem rettenetes dolgokat, csak éppen szabadon ficánkoltam.
Ha nagy baj volt, egyszerűen felébredtem, és újra másik álomba merültem.
Sosem voltam ilyen mindenható, lubickoltam benne, zakatolt a szívem, amikor felébredtem.
Az érzés nem múlt el, amit…
Régebben gyakran megesett, hogy ültem egy papír előtt, és arra vártam, hogy eszembe jusson egy vers, később, hogy eszembe jusson egy gondolat. Valami érdekes gondolat, amely megfelelő arra, hogy mások számára is elmondjam önmagam fényezésére és a világ jobbá tételére. Furcsa, önellentmondó, szinte…
Talált kavicsokat csörgetek tátott szájjal, ütemtelenül. Tízezerszer. Százezerszer. Míg idegenségük gömbölyűre nem kopik.
Szendiszűcs István grafikája Előbb mások verseit írom, aztán a magamét, aztán semmit sem, vagy fordítva. 2003. március 5.
Legyél vizek párlata bár, melyet lágy lebegés görget a légbe s felenyészne, hol hűse az éjnek otthonadó Nem menekülsz. Tengerek árja leszel, majd nedvem s nyugodalmam, s nyugtalan nedvként ömlök újra beléd Nem menekülsz, mert te vagyok, s én legyél, azt akarom.
Szendiszűcs István grafikája
Rám kacag a kicsiny csermely, hűs vízével símogat, erdő mélyére egy tücsök halk zenével hívogat. Csalogányok muzsikája, násztánclejtő szarvasok édesdeden elringatnak, örülnek, hogy álmodok.
Szendiszúcs István grafikája Körülölelnek és óvnak az erdő bájos csápjai, álmaimat híven őrzik erdőlakók…
Elmegyek, elmegyek Elmegyek, elmegyek, el innen messzire, csak a lábam bírja, a világ végire. Láttalak felnőni, lassan cseperedni, szívemet ellopva más szívét keresni. Láttalak, oltárhoz más férfi vezetett, az „igen”-be a világ is belebetegedett. Láttalak aludni más…
Mese – Mesélj mama, mesélj ! – „Itt vagyok már, ne félj !” – Mi volt Jancsiékkal, mesélj, kérlek, mesélj ! – „A gonosz mostoha mikor eljött az éj, almáját mérgezte …” – Mesélj, kérlek, mesélj ! – „A Kisherceg…