Angyali szép Mikor jajszava híján illan az élet s a csendből előlép atyja: a Lét, égi köpennyel hogy betakarja életelárult két kicsinyét, s még testizű lelkünk halk remegését hűs patak oltja, – angyali szép, angyali szép! De félem e percet, nem tagadom. Halljad az…

Rám kacag a kicsiny csermely, hűs vízével símogat, erdő mélyére egy tücsök halk zenével hívogat. Csalogányok muzsikája, násztánclejtő szarvasok édesdeden elringatnak, örülnek, hogy álmodok. Szendiszúcs István grafikája Körülölelnek és óvnak az erdő bájos csápjai, álmaimat híven őrzik erdőlakók…

Elmegyek, elmegyek Elmegyek, elmegyek, el innen messzire, csak a lábam bírja, a világ végire. Láttalak felnőni, lassan cseperedni, szívemet ellopva más szívét keresni. Láttalak, oltárhoz más férfi vezetett, az „igen”-be a világ is belebetegedett. Láttalak aludni más…

Mese – Mesélj mama, mesélj ! – „Itt vagyok már, ne félj !” – Mi volt Jancsiékkal, mesélj, kérlek, mesélj ! – „A gonosz mostoha mikor eljött az éj, almáját mérgezte …” – Mesélj, kérlek, mesélj ! – „A Kisherceg…

Sétáltam délután. Kopár, unott falak, fák között lézengtem, mikor megláttalak. Te is észrevettél, bármily messze voltál, a szemembe néztél, elmosolyodtál. Fehér voltál, beh szép! a legszebb a téren, s ahogy jöttél felém, reszketett a térdem. Mikor mellém értél a templom-tér mellett, elmentem…

Apró, pici fénysugár a jégsziklát is megtöri, csendes, csobogó patak a szikla testét vájja ki. Halk fuvallat, sárga szellő homokhegyeket emel, véletlen csent, kicsiny csóktól boldog lehet az ember. Szendiszűcs István grafikája Anya emlőjén a gyermek egymás testétől meleg, fáradtan és könnyes…

/ …/ Ez az, mi élni hívott, ez az, mi elemészt, ez az, mit belémcsókolsz, ez az, mit én beléd Ez az, mi hozzám enged, ez az, mi eltaszít, ez az, mi áldott benned, ez az, mi undorít Ez az, mi érthetetlen, ez az, mit értünk mind, ez az, mi elvarázsol, ez az, mi búcsút int…