Egy keserű szeretés emlékei - Árok szélén
Árok szélén
Soha, soha többé.
2000. augusztus 23.
Árok szélén
Tiszlelt Szerkesztőség!
A Mai Lap mai számának címoldala, ami Pongó árulásáról árulkodott, megragadta a tekintetemet (a lapszerkesztő szakmai hozzáértésének legyen mondva), a 3. és 10.oldalán megjelent írások olvastán pedig egyenesen meglepődtem (Na, persze, csak úgy játszásiból!): Zsanett ír Pongó árulásáról, Sváby Andrást a becsületről idézi –fecske-, Szilágyi a tisztességről beszél egy olyan jelenség kapcsán, mint a nézettségért folyó harc, Riskó Géza a lap főszerkesztője a protestáns puritanizmust túlszárnyaló lendülettel etikai maximák mentén ítéli el a leszbikus vonalat „propagáló” Való Világot. Ez egyszerre azért kicsit sok volt nekem, aki pedig messze nem vagyok „gyenge idegzetű” alak. Nem ...
A Moszkva tér és a Szezon után újabb nagyjátékfilmet készített Török Ferenc. Az Overnight a tőzsdevilág, a bróker-lét apropóján keresztül kíván beszélni immár XXI. századi önmagunkról. Tovább kíséri a rendszerváltáskor középiskolás korosztályt, a Szezonban látott vesztesek után most a győzteseket mutatja meg nekünk: top-brókereket, brókersztárokat és giga-brókereket. És azt is, hogy miféle győztesek ők, és miféle győzelem. Főleg ezt. Érdemes figyelni egy-egy film reklámkampányát: filmelőzetesét, rádiós beharangozóit, plakátjait. A dolog érdekessége szerintem az, hogy nem igazán van összefüggés a film értéke és a kampány értéke között. És most nem csak a plázamozikba szánt filmek botrányosan ötlettelen ...
Köves György és a forma
Kertész Imre Sorstalanság a nem regény, nem is elbeszélés: beszéd, beszélés, duma. A műben a szerző narrátora – Köves György – mondja el, mi minden esett meg vele a német koncentrációs táborokban. Kertész Imre tehát nem egyszerűen ír, hanem stilizál: Köves György-jének nehézkes, suta, körülményeskedő mondatai egy tökéletes pontossággal megrajzolt figura monológja. Minden történeti és individuális azonosság ellenére Köves György nem Kertész Imre. E mögött a szerzői alterego-képzés mögött csak részben áll az a formállogikai tény, hogy Kertész Imréből csak egy volt e táborokban, míg Köves György rengeteg lehetett: ez magának a történetmesélés létjogosultságának megkérdőjelezése.